Mi vagyunk az 1%, amit imádtok utálni.
Mi vagyunk az 1%, aki a gazdasági válságban is növelte a vagyonát, mert nem elszenvedte, hanem kihasználta a volatilitást. Mi vagyunk azok, akiknek a gyerekei elitóvodába, iskolába és egyetemre járnak. Mi vagyunk azok, akik megépítettük magunknak a nagy villákat, és ezek teraszáról nézzük a felépülő lakóparkjainkat, amikben éltek és aminek a hiteleit fizetitek. Mi vagyunk azok is, akik a hitelt adtuk nektek.
Mi vagyunk azok, akik nem tudják hány vállalatban érdekeltek. Mi vagyunk azok, akiknek dolgozni szeretnétek, akire hasonlítani akartok, akinek a vagyonát meg akarjátok közelíteni. Mi vagyunk azok, akik ellen megszavazzátok a populista pártokat, akik azt ígérik Nektek, hogy a mi vagyonunkból majd kiegészítik a Ti jövedelmeteket.
Velünk nem találkozhattok az utcán, legfeljebb a limuzin hátsó ülésén láthattok. Nem találkoztok velünk az étteremben, mert Ti nem ezekbe az éttermekbe jártok. Az életünk semmiben sem hasonlít egymáséra.
Nem követelünk semmit. Nem ajánlunk semmit. Nem kérünk semmit.
Egyedül vagytok.
Mindannyian.
